Mintegy 2 millió euró bejegyezett tőkével alapították meg a hongkongi CHR Grouphoz tartozó magyarországi leányvállalatot. A társaság akkumulátoripari gyártóberendezések készítésével foglalkozik, partnerei voltak már a Samsung SDI-nak és a CATL-nek is. Viszont több kérdés is megválaszolatlan a magyar társasággal kapcsolatban.
A kormány szerda estig megküldte az Európai Bizottságnak a közérdekű vagyonkezelő alapítványok összeférhetetlenségéről szóló jogszabálytervezetet. A Portfolio úgy értesült, hogy a Brüsszel óta már régen várt normaszöveget el is kezdték értékelni, kormányzati forrásokból azt tudtuk meg, hogy az eddig ismerthez képest több pozíciót is kizárnak a kuratóriumi tagságból. Johannes Hahn biztos korábban azt ígérte, hogy a lehető leggyorsabban véleményt mondanak a tervezetről, hogy az Erasmus- és Horizont-programokba minél hamarabb bekapcsolódhassanak a modellváltott egyetemek és kutatóintézetek.
Az elmúlt év válságai után nem voltak nagy átrendeződések az európai adórendszerekben, de Magyarországon két fontos változásra is készülni kell: hiába a legalacsonyabb a magyar társaságiadó-szint, a globális minimumadó bevezetésével a nagyobb cégek effektív terhei jelentősen megnőnek. Ráadásul a magyar adórendszer elveszítette egyik fő vonzerejét, hogy az Egyesült Államok felmondta az 1979 óta fennálló adóegyezményt. Eközben a hazai reálbérek csökkennek a magas infláció mellett, de az nem változott, hogy a gyermektelen hazai dolgozók adóéke továbbra is az egyik legmagasabb a régióban - derül ki a Mazars 2023-as adókörképéből.
Magyarország bécsi nagykövete, Nagy Andor szerint Magyarországnak szuverén joga kiutasítani az embercsempészeket. Az osztrákok meglepődtek a döntésen, amelyről nem volt előzetes egyeztetés. Az intézkedés mögött az áll, hogy Magyarország börtöneiben számos embercsempész van, akiknek fogva tartása komoly költségeket jelent.
Ahogyan arról korábban beszámoltunk, Magyarország zárt ajtók is mögött elismerte, hogy az OTP Bank ukrajnai listázása volt a fő oka annak, hogy blokkolta az Európai Békekeretből a soron következő kifizetést. Az üggyel kapcsolatban az OTP Bank is nyilatkozott az RTL Híradónak.
Magyarország (öt másik tagország mellett, egyetlen EU-országként) nem írja alá az emberi jogi ügyekre a második világháború után létrehozott Európa Tanácsban, hogy az Ukrajnának okozott károkról egy nyilvántartást hozzanak létre - számolt be a Reuters.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist szerdai adása. A műsor első részében háborús témákról volt szó: egyrészt az F-16-os vadászgépek lehetséges szállításának ügyét másrészt a mostanában a nemzetközi kedélyeket borzoló Patriot-Kindzsal konflitust beszéltük át Ács Bencével, a Portfolio Globál rovatának elemzőjével. A második blokkban a magyar kormány és az unió közötti tárgyalások legújabb állomásáról volt szó, amelynek egyik szereplője Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter. Vendégünk volt Szabó Dániel, lapunk makroelemzője.
Egy magyar kormánytag kijelentette, hogy a kabinet tagjai fel vannak háborodva Zelenszkij kiszivárgott kijelentéseivel, illetve az OTP szankcionálásával kapcsolatban – számolt be róla az index.hu.
A magyar megalakítja a Geotermikus Energia Bizottságot és lazít egyes engedélyeztetési szabályokon, valamint átírja az ügyrendet.
Enyhén lazít a kormány az ukrán gabonaimport tilalmán. Egyes érzékenynek minősülő mezőgazdasági termékek bejuthatnak az ország területére a veszélyhelyzet ideje alatt is. A szabályok a veszélyhelyzet idején lesznek alkalmazandók, és csak az érzékeny termékek Magyarországra történő fuvarozására vonatkoznak, amelyeket 2023. május 2-án vagy azt követően szállítanak át Ukrajnából.
A tegnap esti Magyar Közlönyben megjelent rendelet alapján a kormány számos állami beruházást szüntet meg. Az érintett miniszterek 2023. május 19-ig nyújthatnak be felmentési javaslatot, amelyekről Lázár János állami beruházásokért felelős miniszter dönt, nyolc napos határidőn belül.
A várakozásoknak megfelelően még fél évig marad a kamatstop, derült ki a tegnap esti Magyar Közlönyből. A rendeletek szerint a kamatstop 2023. december 31-ig marad érvényben.
Az Josep Borrell külügyi főbiztos javaslata alapján az Európai Unió egy újabb szankciós körben 71 személyt venne fel a büntető lajstromba, akik aktívan segítik Oroszország Ukrajna elleni hadjáratát. Magyarország azonban nem engedné az uniós szankciós listára felkerülni három személyt. Köztük van az ukrán gyerekek deportálását segítő tatárföldi elnök is.
„Az Országgyűlés az Alaptörvény 51. cikk (3) bekezdése alapján felhatalmazza a kormányt, hogy a veszélyhelyzetet 2023. november 25-ig meghosszabbítsa” – olvasható a csütörtök este kiadott Magyar Közlönyben.
Az Európai Unió új szankciókat vitatott meg Oroszország ukrajnai háborúja miatt, amelyek kínai és iráni cégeket céloznak, és lehetővé teszik a kereskedelmi korlátozások megsértése miatt harmadik országok exportjának korlátozását. Magyarország lehet az egyik vonakodó tagállam, amely miatt elhúzódó vita lehet az új büntetőintézkedésekről.
Az Európai Bizottsággal kötött technikai megállapodás után szerdán megszavazta a parlament a kohéziós források nagyobbik részének felszabadítását lehetővé tevő igazságügyi reformcsomagot. A törvényt viszont még közel egy hónapig egyáltalán nem értékelik majd Brüsszelben, utána pedig egy maximum háromhónapos procedúra veszi kezdetét. Ez az időkeret abba az irányba mutat, hogy az ősz végére jöhetnek az uniós pénzek a Portfolio forrásai szerint. A helyreállítási alap pénzeinek lehívása még jobban kitolódhat.
Magyarország több mint két évig blokkolta, hogy az Európai Unió kereskedelmi és együttműködési megállapodást kössön az Afrikai, Karibi és Csendes-óceáni Államok Csoportjának Szervezetével. A kormány a múlt hónapban engedett végül a vétójából, de most Lengyelország akasztotta meg a finisre forduló tárgyalásokat a gabonaszállítási egyezmények miatt.
Noha a múlt héten a kormány megerősítette, hogy technikai előzetes megállapodást kötött az Európai Bizottsággal a magyar igazságügyi reformról, Brüsszelben óvatosak. A törvénymódosítások megszavazására és kihirdetésére várnak. Közben pedig Budapesten találkozik, hogy a forráskifizetésekről egyeztessen Johannes Hahn költségvetési és igazgatási ügyekért felelős biztos, aki Orbán Viktor és Varga Mihállyal is találkozik.
A hétvégén ismét Magyarországra látogat Ferenc pápa. Korábban már járt itt a katolikus egyházfő, azonban külföldi utazásait vizsgálva meglepő lehet, hogy milyen ritkán látogat meg újra egy országot. Legutóbbi látogatásának az apropója adott volt, akkor zajlott hazánkban a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus, ami a katolikus egyház számára kiemelten fontos esemény. Azóta azonban számos változás történt a nemzetközi politika terén is, így érdemes lehet utánajárni, hogy mi indokolhatja a pápa újbóli látogatását.
A tegnap esti Magyar Közlönyben jelent meg a kormány határozata "a mohácsi csata 500 éves évfordulójáról történő méltó megemlékezéshez és az ahhoz kapcsolódó fejlesztések előkészítéséhez szükséges intézkedésekről", amelyek érdekében több milliárd forintnyi többletforrást biztosítanak.
A politikai fordulatról szóló legfontosabb információk, egy helyen.
Örülhet neki a tech szektor?
Úgy látszik, nyaralnak a lakossági befektetők.
A jegybank cikkében nem szerepelnek olyan kifejezések, mint adó, illeték vagy kormány.
Joe Biden visszalépését követően.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
